MAGYARENGLISH

  • kutatások
  • vásárlóvizsgálat
  • zárótanulmány
  • előadások
  • poszterek
  • cikkek
  • egyéb
  • frissítve 2016. 01. 08.

    Összehasonlító elemzés

    A világbanki hitelből és költségvetési forrásból támogatott Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzsment Projekt keretében 1997 és 2000 között került sor a Szívre Egészséges Táplálkozás Magyarországon projekt megvalósítására. A projekt legfontosabb céljai közé tartozott a lakosság táplálkozással kapcsolatos tudásának növelése, valamint táplálkozási szokásainak változtatása a telített zsírsavak és a sóbevitel csökkentésével, zöldségek, gyümölcsök, rosttartalmú élelmiszerek fogyasztásának növelésével.

    A projekt induló és záró kérdőíves felmérését 1997 és 1999 márciusában végezték az ország felnőtt korú népességét reprezentáló 3000-3000 fős mintán. Ezen kérdőívek feldolgozásával mindkét évben vizsgáltuk a táplálkozással kapcsolatos tudást, attitűdöt és gyakorlatot. Összehasonlítottuk a Szívbarát Programot ismerő populációt a teljes lakossági mintával, és ennek alapján vontunk le következtetéseket a projekt eredményességéről.

     

    A két vizsgálati év összehasonlításából kiderül, hogy az elhízás 1999-ben ugyanolyan jelentős problémát jelentett, mint 1997-ben, a túlsúlyosak és elhízottak aránya mindkét évben igen magas.

     

    Az ismeretekre vonatkozóan vizsgált három területen (a különböző húsféleségek fogyasztásának, valamint az ételek elkészítési módjainak korszerűsége és a szív-érrendszeri betegségek táplálkozási rizikófaktorainak ismerete) az ismeretek szintje mindkét vizsgálati évben jónak mondható.

     

    Megállapítottuk, hogy a programot ismerők tudása, attitűdje és táplálkozási gyakorlata számos területen szignifikánsan pozitívabb, mint a lakosságé. A húsfogyasztással kapcsolatosan a Szívbarátok a marhahúst kevésbé, a sertéshúst inkább tartják korszerűtlennek, mint a lakosság. A Szívbarátok tudása a szív-érrendszeri betegségek táplálkozási rizikófaktorainak ismeretében szignifikánsan jobb. Nagyobb arányban tartják korszerűnek az egészségesnek tartott párolást. A táplálkozással kapcsolatos pozitív attitűdre utal, hogy a Szívbarátok gyakrabban figyelik vásárláskor az élelmiszerek kalória, fehérje és rosttartalmát, mint a lakosság.

    A táplálkozással kapcsolatos gyakorlatot illetően a különböző húsfélék fogyasztására, a zsírfogyasztásra, a zöldség és gyümölcsfogyasztásra vonatkozó kérdéseket, a zöldségek elkészítési módját és a sózási gyakorlatot hasonlítottuk össze a Szívbarátok és a lakosság körében. A Szívbarátok szignifikánsan több halat fogyasztanak. A zsírfogyasztással kapcsolatos kedvező tendenciára utalt a zsírbevitel csökkentése. Kedvező, hogy a Szívbarátok szignifikánsan gyakrabban fogyasztanak barna kenyeret és zöldséget, gyümölcsöt. A Szívbarátok főzési szokásai is kedvezőbbek, és szignifikánsan többen sózzák meg az ételt főzés után, mint közben.

    Csépe Péter

    Egészséges Magyarországért Egyesület
    Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézet